Eljött az az idő, amire se tavaly, se idén nem lehetett igazán, teljes gőzzel apellálni: ad a gép. Nyilván nem a saját meccseken - sorozatban két vereség akárhogyan is, de szar mutató -, de az ellenfeleket nézve. Ha botlunk, botlanak az utánunk szereplők is. Múlt héten egészen meglepő módon a Novara legyőzte az Udinesét, így maradt a Lazio a dobogón, ma pedig bejött az az egyetlen mód, ahogy továbbra is harmadikként várhatja a bajnokság alakulását csapatunk: Udinében döntetlent játszott az Udinese és a Napoli. A hazaiak 2-0-ás vezetésénél erre nehezen tudtam gondolni, de szerencsére bejött. A képlet pedig nagyjából leegyszerűsödött. Azt különösebben eddig sem lehetett remélni, hogy a harmadik helynél előrébb végez a csapat, de ez a majdnem biztos felvetés szinte determinálódott is. A Juventus 8 ponttal van a Lazio előtt, mindezt úgy, hogy az utóbbi időben kifejezetten hullámvölgyben vannak a torinóiak, és az sem biztos, hogy a lehetetlen, színtelen és szagtalan, teljesen katasztrofális Fiorentina kitömése ebből kirángatta őket, ugyanis a firenzeieket lassan csak az nem veri meg, aki nem találkozik velük. Jó pár hete meglepetésre még megverték az Udinesét, azóta pedig sorozatban 5 (!) meccsen kaptak ki. Ez szerencsére nem a mi problémánk, de faktum: az első és második helyet leosztja egymás között a Milan és a Juventus.

A kapus kérdés azt gondolom eldőlt. Szavazni még lehet, de egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen Buffon elsősége. Marchetti második helyében komoly szerepet játszik, hogy "hazai pályán" volt, bár nála talán csak Julio Cesar jobb a ligában. Ergo, ő a második legjobb olasz kapus, remélhetőleg a válogatottban is így fogja gondolni Prandelli mester. 
Az a szavazás elmúlt, jön az új. Sorra vesszük a liga legjobb balbunkóit, start!

Blogunk szerkesztősége egy új hosszútávú rovatot indít, ahol elsősorban a Ti segítségeteket kérjük. Szeretnénk megállapítani, hogy melyik a lehető legjobb kezdő 11 a liga játékosaiból összerakva. Minden cikkben egy poszt legjobbjaira lehet szavazni, természetesen nem csak Lazio szurkolóknak! Kedves Serie A szerelmesei: Itt az idő, döntsetek, hogy kik a legjobbak! Hajtás után jönnek is a kapusok!

Az utóbbi időben - némileg joggal - sokan gondolkozunk azon, hogy hol is állhatunk majd a szezon végén, és egy-egy jól vagy rosszul sikerült mérkőzés végén olyan elhamarkodott tanulságokat vonunk le, amelyek mindenképpen hamisak. Pusztán tárgyilagosan megnézve, az újév meccsei - az egy szem sienai játékot nézve - papírforma szerint alakultak: megvertük hazai pályán az Atalantát, és kiejtettük a kupából a Hellast, valamint idegenben kikaptunk az Intertől. Ettől lennénk gyengébbek, mint a szezon elején? Nyilvánvaló, hogy bizonyos hiányosságokat el kell ismerni, amelyek megoldására még van majdnem egy hét. Először is, bár a probléma nem új, de a nagy keret ellenére nincsenek kielégítő képességű pótlásai az alapcsapatnak. Konkrét igazolásokról most nem is beszélnénk, pusztán a tény: minimum egy szélső és egy támadó középpályás kell ahhoz, hogy a jövőben is sikereink legyenek, egyszerűen azért, mert szélsője nem maradt a csapatnak - Del Nero kivételével -, Hernanes pedig jelenleg olyan amilyen, de nincs alternatívája. Papíron persze ott lenne Matuzalem és Ceccarelli, de előbbi egyszer sem vált be, utóbbit meg véletlenül sem fogja meghúzni Reja.

A mai napon az Inter-Genoa mérkőzéssel befejeződtek az olasz kupa nyolcaddöntői. Mivel a Lazio is érintett a témában, most ennek apropójaként vetünk egy pillantást az idei sorozatra. A visszapillantóban láthatjuk az érdekes gólidőzítéseket, szót ejtünk a várható folytatásról és a kegyetlen águnkról is. Mit szeretnénk? Mik a prioritások? Erre a kérdésre várjuk a véleményeiteket!

SSC Napoli

Kétségtelen tény, hogy az előző szezonban a Napoli jó játékkal, és óriási szívvel kimagaslóan teljesített az olasz bajnokságban, és simán hozták a bronzérmet, ami BL-kvalifikációt ért. Ám azt sem lehet elvitatni, hogy aligha ismétlődik meg az, hogy fél tucat alkalommal a 89. perc után szerezzék meg az egyenlítő vagy győztes gólt, és ha valaki, akkor mi emlékezhetünk a Napoli – SS Lazio mérkőzésre, ahol rég látott bírói ellenszélben futballoztunk, de talán nem is számunkra volt ez ellenszél, hanem a Napolinak szólt, mint hátszél.

AS Roma – mindent egy lapra.

Városi riválisunknál igencsak különös utat választottak. Az új tulaj beígérte a csillagokat, ennek ellenére gyakorlatilag csak a távozók lettek pótolva. Papíron jól, de gyakorlatban már kérdéses. Spanyol edző, spanyol bal oldali hátvéd, spanyol csatár. Eddig szinte kivétel nélkül minden spanyol megbukott Itáliában (ha valaki akkor mi emlékezünk De La Pena, vagy Mendieta nevére), míg a Roma egy spanyol apparátusra tette fel sorsát: Luis Enrique a Barca B csapatától érkezett.