2011-2012-es a Maják szerinti utolsó szezon is véget ért. Engem illet meg ez a megtiszteltetés, hogy értékeljem portásaink és henteseink idei munkásságát, meglátjuk ki lesz a Mókusőrs legjobb dolgozója illetve azt is, hogy ki nem. Frappáns, ugye?

Hajtás után jön a folytatás!

Különösebb beharangozásért nem kiált ez a meccs, mindenki tudja, hogy mi múlik rajta, és bár arrébb van a szezon értékelése, a három, nyáron megfogalmazott célból kettő már teljesült: újra a Roma előtt végzünk a bajnokságban és tuti a nemzetközi szereplés. Ennek fényében a szezon minden, csak nem sikertelen. Azt soha nem tudjuk meg, mi lett volna, ha egy nagyságrenddel kevesebb sérülést kell kihordania a csapatnak, de kár is rajta tépelődni. Egy fordulóval a vége előtt ebben a borzasztó hektikus bajnokságban a negyedik helyen állunk, és ott az esély a BL-indulásra. Nem túl sok, és nem is nekünk áll a zászló, de megvan a sansz. Esélyünk egyedül úgy van, ha holnap este nyerünk, miközben borzasztóan szurkolunk a Cataniának, hogy csapják meg az Udinesét. Azt biztosan tudjuk, hogy az Inter részéről is komoly hiányzók lesznek: Sneijder, Obi és Zarate biztosan kihagyja a meccset. A Lazio esetében ez a tény faktum, mára az dőlt el, hogy Radut, Hernanest és Rocchit nem sikerült semmilyen módon összedrótozni, így Makinwa újra a padon üdvözölhet egy meccset. Nem semmi, ahogy az interistákkal kifundált meglepetésünk sem az, a hajtás után.

A téli pofont felejtsük el, ez a meccs nem a bosszúról szól. Az Udinese ellen történteket szintén ne firtassuk, megtörtént. Küzdenünk kell az életünkért, a csapatért, a szezonban eddig történtekért, a BL-ért, de egyúttal az EL-ért is. Nálam nem az a kérdés, a rendelkezésre álló keret és a forma elég-e a győzelemhez, mert arra kapásból vágok nemet, hanem az, fel tudjuk-e „szívni magunkat”, és be tudunk-e gyötörni (izomból/szerencsével/akárhogy) legalább eggyel több gólt, mint a Siena.

Mert ezen a meccsen minden egyes játékosnak óriási szerepe van, mindkét csapatban. A két edző feladata nehéz, összetett, amilyen egy dobogós csatának lennie kell: mindkét oldalt úgy kell összerakni, hogy az egyben kioltsa az ellen játékát, kellően stabil legyen, és az se árt, ha itt-ott támadni (meccset nyerni) is lehet vele. Legfontosabb a hadrend lesz, ezt kell feltöltenie a játékosoknak kellő alázattal és akarással. Mert adott két gyenge forma, két „ötlettelen” csapat, amelyek az erős ősz után gyenge tavaszt produkálnak, és amelyek a dobogóért rangadóznak. Látványos meccs aligha lesz.

Holnap ahogy magamat ismerem, mire felébredek nagyjából véget is fog érni a meccs (egyetemista élet, aranyélet) bízok benne, hogy jól fog indulni a napom, ehhez nem is kell más, mintsem, hogy rúgjunk egy utolsót a hónapok óta vergődő Novarán.

Idegenben, műfüvön egy utolsó-utáni szalmaszálba kapaszkodó Novara ellen.

Legnagyobb félelmeim egyike tavasszal kiesés ellen hajtó csapattal meccselni. Nem jó. Nehéz. Pofára lehet esni. Ez hatványozottan igaz a Lecce esetében, Cosmiék az életükért küzdenek. De nyernünk kell. A körülmények úgy hozták, hogy plusz egy hét pihenőt kapott a csapat. Ez a kulcsjátékosoknak, mint egy falat kenyér, úgy kellett. Jelen helyzetünkben talán ez a legjelentősebb pozitívum.

Már tudjuk, hogy a bajnokság legjobb csapata Buffon-nal kezdődik és talán kissé elvakultan, ám de valahol jogosan Raduval folytatódik. Lássuk ki lehet a liga aranycsapatának egyik középhátvédje? Hajtás után jönnek a nevek, lehet szavazni!

Avanti!

Nehéz lesz, az tuti. Egy részből bánom, hogy máris itt a Juve elleni meccs: Mauri gólját kevesebb ideig lehet aktualitásként kezelni. A rangadósra sikerült napok következő állomásához érkeztünk, nyelünk egyet, felkötjük a felkötni valót, aztán megyünk a Juventushoz. A forduló rangadóján (ha vesszük a kiesőjelölteket, ha nem) ránk vár a feladat, hogy megtegyük, amit a szezonban még senki. Verhető ez a Juve?

Mivel vasárnap Húsvét, ezért a katolikus Olaszországban az összes bajnoki fordulót holnap rendezik. A mi meccsünk 21.00-tól lesz a római olimpiai stadionban. Lazio-Napoli, csúcsrangadó, a dobogóra két legesélyesebb csapat randevúzik egymással. Mire számíthatunk? Gyakorlatilag bármire!

Most még nem érdemes a Napolira gondolni, itt a Parma, ez jelenleg épp elég feladat. Kemény, fontos, a céljaink érdekében már mindegyik meccsnek ugyanolyan súlya van. Házon belüli médiumunk, marciab, a közeljövőre már ki is számolta a várhatót, elébe ment a dolgoknak, ezt láthattátok korábban, ezzel együtt azt is, hogy a következő 3 meccsünk nagyon kemény lesz, aztán meg meglátjuk, van-e még mit meglátni.

Bő egy hónappal ezelőtt ecseteltem a blogon az esélyeket a harmadik hely megszerzéséhez. Eltelt egy hónap tessék, ott vagyunk a dobogón! Lesz BL? Talán. Legyen BL? Legyen. Kell BL? Mi az, hogy!

Van rá esély, de kemény lesz. Lássuk miért!

Két félig-meddig meglepő vereségen vagyunk túl, oké kilehet kapni nincs is gond a többi csapat folyamatos balfaszoskodása botladozása miatt még így is mi vagyunk a harmadik helyen. Ám ha holnap nem nyerünk, ez könnyen megváltozhat. De nyerni fogunk. Klose nélkül is jók vagyunk, ha hiszitek, ha nem.

Hajtás után megnézzük, miért mi vagyunk a harmadik legjobb csapat Itáliában!

Sasok csapnak le az elefántokra, vagy a négylábúak tapossák el a vendégeket? Egyáltalán nem egyértelmű a válasz. Pofozós napunk lesz. De adjuk vagy kapjuk? Ha nyerünk, egy jó Catania ellen nyerünk, az szép lenne, meg fontos, meg minden. Ha bukunk, akkor megint kapunk egy nagy pofont. Egy fájós, nyolc napon túl gyógyulót. Hogy döntetlen lenne? Itt még az is valószínű. Az olasz-argentín "vegyesválogatott" szigeti csapata 10 pontra van mögöttünk, viszont ugyanannyiszor kapott ki mind a két csapat. Ez jó meccs lehet. Kemény, de jó.

Derby. Mit lehet mondani, amit a hosszú évek alatt nem mondtak el erről a meccsről? Azt gondolom, nálam okosabb emberek megfogalmazták ennek a meccsnek a lényegét, nekem nincs más tisztem, mint a meccs beharangozóját megírni úgy ahogy szoktuk.

Reja utoljára kormányozza a hajót. Ez gyakorlatilag annyira biztos, mint, hogy én megfogok bukni geomorfológiából. Persze ha azon múlik Reja sorsa, elkezdek tanulni. Viccet félretéve, fontos meccs és ideje ezzel is foglalkozni. Legyen bármi is a háttérben a játékosoknak csak egy valamivel kell foglalkozniuk: a következő meccsel. Mi is ezt tesszük.

Melankolikus írásom következik, de próbálok túllendülni a holtponton, úgy vagyok vele, jön ez a meccs, nézzük, mi lesz. Mégis csak az utolsó EL-meccsünk, nagyobb lelkesedést várnék magamtól még akkor is, ha az odavágó eredménye alapján nekünk itt már nem osztanak lapot, de nem ilyen végzésre számítottam. Jelen helyzetben van ennél a meccsnél fontosabb dolgunk is. Nem lehet nem arra gondolni, mi lesz Reja és a csapat sorsa. Nehéz ilyenkor.

A kör egyik legnagyobb rangadója a miénk – felsőházi rangadó egyébként kevés van most.
A bajnokság 3. legjobb hazai csapata a Palermo, a 3. legjobb idegenbeli pedig a Lazio. Hogy mi sülhetne ki ebből? Gyakorlatilag bármi, optimális körülmények között, hisz két jó csapatról van szó. Ráadásul mindkét fél jó bajnoki formában van, ezt megfejelhetjük még azzal, hogy a rosanerók lőtték a legtöbb gólt saját közönség előtt.

Most tartunk ott, hogy gyakorlatilag nem születhet olyan eredmény, aminek ne lennének a jövőben kellemesebb, és kevésbé kellemesebb hatásai, csak hogy in medias res kezdjek. A dilemma teljesen ésszerű: szorítsunk a továbbjutásért, ergo kulcsemberek harcba dobásáért, aztán a Palermo ellen bízunk a stabilitásban, fáradhatatlanságban és szerencsében, hosszabb távon egyébként veszélyeztetve a BL-helyet is? Mert nyilvánvalóan ez egy veszélyforrás. Több meccs, több igénybevétel, több sérülési lehetőség. Ott van azonban az a tény is, hogy ha már itt van ez a lehetőség, mikor a sikerességet mellékesen kísérheti egy európai "mutasd meg magad hadművelet" is. A Lazio nem mostanában hallatott magáról nemzetközi kupákban, nem ártana újra belesulykolni az emberek fejébe, hogy Róma mindkét részén európai minőségű focit játszanak a csapatok, mert az egyszerűen egy tényállás szikárságával vetekedő nyilvánvalóság, hogy az utóbbi években ha szóba került Európa és Róma egy szókapcsolatban - nem a gazdasági helyzetről van szó, ott még szarabb a helyzet -, nem a Laziót vették elő. Szóval, akkor most a kudarc is siker? Vagy a siker is kudarc?

Mindenki tudni fogja, hogy értem. Akik egy korábbi posztunkból nem merték elhinni, most megbizonyosodhatnak: bőség van a hiányból. A rövid farkú malac átirataként úgy is mondhatnám: ahol a kurta padú csapat hull. És bizony egyre csak hull, sorra dőlnek ki a játékosok. Lassan ott tartunk, tovább tart elsorolni a sérülteket, mint a játékra alkalmasakat.
Ezúttal, rendhagyó módon, csütörtökön kezdjük a fordulót, a kiesőjelölt Cesena az ellenfél. Lássuk a részleteket!

Ma, várhatóan 12.30-tól Genoa-Lazio, olasz bajnoki mérkőzés a bajnokság 22. fordulójából. Közbejöhet még a hó helyzet, nem kizárt, hogy elmarad a mérkőzés, viszont jelenleg hivatalosan még nem közölték ezt.

Tehát Genoa-Lazio, rajta, beharangozó!

Ősszel emlékezhetünk, fájó vereséget szenvedtünk hazai pályán a griffonéktól. Itt az idő a visszavágásra! Sokba került az a vereség, szépen mutatna most a plusz három pont. De fel a fejjel, itt az idő a visszavágásra!

Itt a tavasz (a fasz tagad) vagy legalábbis az első tavaszi forduló. Gyakorlatilag egy hónap alatt harmadjára játszunk veronai gárdával, ezúttal a Chievo lesz a soron következő ellenfél. Ráadásul ezúttal a Stadio Bentegodi-ban lesz a mérkőzés.

Könnyű lesz? Nem. Győzni kell? Igen. Győzni fogunk? Igen. Miért? Hajtás után elmondom!

A stadion ugyanaz, mint pár napja, ezúttal azonban a kupában, ráadásul a város vörösebbik csapata ellen lépünk pályára. Továbbjutási remények? Vannak. Továbbjutási esélyek? Azok is. És nekik? Hát ez az! Jó meccs lesz ez is.

Rendhagyó beharangozó érkezik az Inter elleni mérkőzés előtt, tekintettel a jó komaságra. Először Laci és Marci súgja meg, mit vár az estétől, majd a Nerazzurri blogtól Viridis Aquilae érkezik. Szóval, mi lesz ma Milánóban?

SSLaci69

Ez a meccs még akkor is nagy rangadó lenne, ha nem az Inter lenne jelenleg a legjobb formában. Elég egy pillantás a táblázatra, ott a magyarázat. A milánóiak formájával viszont nehéz lesz mit kezdeni. Amitől leginkább tartok, az a hazaiak védelme, illetve védekezése. Maicon újra fontos eleme a játéknak, a Lucio-Samuel kettős pedig korunk egyik, ha nem a legjobb párosa (még úgy is, hogy egyikük sem most van a csúcson). Eggyel előrébb se sokkal gyengébb a csapat. Bár most némi reményre adhat okot, hogy Motta nem játszhat, de a Zanetti-Cambiasso páros megtoldva Poli játékával még így is erősnek tűnik.

Vasárnap ebédidőben fontos meccsünk van. Amolyan vízválasztó, erőmérő. Nagy a nyomás, nekünk a tavaszunk is múlhat ezen. Fel kell kötni az alsóneműt, és győzni kell. Így megmutathatjuk a csapat tartását, és a nehézségeken való túllendülés képességét. Az egy héttel ezelőtti blamán túllépve a csapatnak majdnem megfeküdte a gyomrát a Verona elleni kupameccs. Most, mit ad Isten, tele vagyunk sérültekkel, ennek megfelelően Reja megint nem vacillálhat sokat a kezdő felállításakor. De jó is lenne végre úgy bajnokit várni, hogy mindenki ép és egészséges! Ez azonban nem utópia, nézzük a valóságot!

A remek alkalom, hogy valamennyit lehessen javítani a szombati gyalázatot követő lelki sérüléseken, elvégre a legjobb 8 közé kerülni még akkor is biccentésre okot adó tény, ha ezt egy mérkőzéssel sikerül elérni. Az pedig tovább árnyalja a képet, hogy a mostani mezőny egyetlen másodosztályú csapata ellen van erre lehetőség, akikkel ráadásul a barátság is lassan eónok óta kézzelfoghatóan erős és közeli. Fordítsuk akkor meg: a Serie B-ben szárnyaló Hellas, akik eggyel ezelőtt a Parmát ejtették ki, idegenben, találkozik a sebeit nyalogató, láthatóan kisebb hullámvölgybe került Lazióval, akiknek kisebb gondjuk is nagyobb jelenleg a kupánál, mert a BL-helyek egyikét továbbra sem adták fel, ráadásul már meglehetősen közel integet az Európa Liga rangadó az Atletico Madriddal. Ergo ha lehet rangsorolni, a kupa egyértelműen az utolsó helyen áll. Árnyaljuk megint: ritkán van arra lehetőség, hogy ilyen könnyen - a lehetséges ellenfeleket nézve könnyen - egy trófea közelségébe jusson a csapat. Akkor mindezekből most mi következik?

Vége a pihenőnek, a hétvégén ráfordulunk a Serie A második felére. Az ide év első bajnokiján rögtön mi játszunk, a nyitómeccsen a Sienához látogatunk. A rettentő hosszúnak nem nevezhető téli pihenő nyilván jót tett a csapatnak, és végre több játékos áll rendelkezésre – gondolhatnánk. Ez azonban nem teljesen így van. Folytatás után megtudjuk, miért.

Vasárnap este Rómában a Stadion Olimpicoban randevúzik egymással Olaszország két- még az Európa Ligában életben lévő csapata a Lazio és az Udinese. A mérkőzés természetesen nem vagy legalábbis nem csak ez miatt lesz igazi rangadó. A negyedik fogadja a bajnokság második helyezettjét, pusztán a szerzett pontokat tekintve, gólarány nélkül az első és a második helyen álló csapatok csapnak össze.

Hajtás után jön a folytatás!

Ígérem, utoljára írom le, de a jó dolgokat is nehéz megszokni: baromi jó érzés arra készülni, és azon izgulni, vajon melyik csapatot sorsolják hozzánk, hogy jövőre megküzdjünk velük az egyenes kieséses szakaszban, és remélhetőleg továbbjussunk az EL-mezőny 16 legjobb csapatához. Nyonban a főbb szereplők persze a BL-résztvevők lesznek, de rögtön utána a mi asztalunk kerül sorra, az Eurosport - illetve az UEFA honlapja - pedig élőben közvetíti. A lapozás után kis esélylatolgatás és az olvasók kérdezgetése.

Reja osztott-szorzott, talán még fordítógéppel Laci posztját is elolvasta a prioritások megfelelő kezeléséről, és végül összeállított egy olyan kezdőt, ami kicsit ilyen, kicsit olyan. Tulajdonképpen nem lehet rá mondani, hogy B-csapat lenne, főleg a sérülések tükrében nem, de nem is tükröz olyan minden mindegy attitűdöt, mint a pár héttel ezelőtti karácsonkői csapat. Valamilyen táltos módszert igénybe véve sikerült összeszegecselni Bizzarrit, így Carrizo mégsem kezd, bár a padon ott lesz, mert az UEFA elfogadta a sérülések miatti utólagos keretkiegészítés - és bevallom, ennek jobban is örülök. Képességeket és karriert nézve, mindent egy patikamérlegre helyezve valószínűleg jobb kapus Carrizo, de nehezen tudom elfelejteni neki azokat a rémálmokat, amiket a Lazióban véghezvitt, míg Bizzarri anno a Milan ellen kifejezetten szépen tette-vette magát. Újdonság még, hogy Cavanda este lejátssza első idei meccsét a Lazióban, Lulics visszakerül balvédőbe, valamint Klose az első félidőt biztosan végigpiheni.

Na nem kifejezetten földrajzi értelemben, sokkal inkább a táblázaton elfoglalt helyezések alapján. Ebben a körben ugyanis a Juve a Roma ellen rangadózik, azonban a másodiktól az ötödik helyezettig (Milan, Udinese, Lazio, Napoli) mindenki a mezőny második feléből, leginkább a kiesőzónából kap ellenfelet (Bologna, Chievo, Lecce, Novara). Így a Lazio és az Udinese is 1-1 kötelezővel készül a két csapat egymás elleni rangadójára.
Addig azonban ezt a meccset kell megnyerni, és ezt akár lendületből is megoldhatjuk. Ehhez várhatóan a hétfői meccshez hasonló kezdővel futunk ki, változások főleg a hátsó alakzatban várhatók.